Legendás harcosok oldala

Frissítve: 
2010. 12. 14. 14:36

FIGYELEM, KALANDOROK!

A különleges küldetések vállalása mellett újabb pénz és értékpont szerző lehetőség nyílt a szerencsejáték megjelenésével. Hamarosan "akciós" és nagy havi kiváltságok érkeznek, amire anyagilag érdemes felkészülni! :)

Legújabb kalandoraink: Zaron, Mjölnir, Knot és Orton ajándékuk egy-egy kiegészítő...

FIGYELEM, VÁLTOZÁS! Úgy döntöttünk, hogy az 1. szintű tanulmányokat mester nélkül is el lehet végezni, de a 2. szinttől már mester kell, hogy tanulhassatok! Az egyetlen feltétel, hogy 1 héten belül csak 1 technikát lehet megtanulni, és persze sorrendben.

 

 

Felhívás:
- Endill, 3. szintű Varázsló tanonc lettél!

- Enessys, 4. szintű Növénygyűjtögető lettél!

 

- Xenystil, 2. szintű Harcos lettél!

Megalapult Ardawir első közössége, sok szeretettel várja az új tagokat! :)

Mostantól kezdve a kalandortársak mellett a Mesterek közül is lehet válogatni. A zajló metódus ugyanaz, mint a kalandortársaknál :)


 

 

  A hónap kalandora...

 
Előcsarnok
 
Az Oltár
 
Nagy Szentély
 
Egyéb Birodalmiak
 
Kiképző akadémia
 
Nevelde
 
Fortuna Barlangja

 
Piactér
 
Közvéleménykutatás :)
Hogy tetszik idáig az oldal?

Wow! Bámulatos!
Nagyon jó
Egész jó
Elmegy
Hát, lehetne jobb is...
Nem tetszik
No komment
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Leendő kalandortárs
 
Leendő Mesterek
 
Deidre művei
Deidre művei : 8. fejezet: A vízesés titka

8. fejezet: A vízesés titka


Jelen mű egy kis ízelítő kedves kalandortársunk, Deidre alkotásai közül. Sajnos az előzmények még nem elérhetők, addig is ajánlom figyelmetekbe ezt a remek írást.
(Szerk.)


A boltív először szivárványszínben kezdett izzani , majd kisvártatva rózsaszín , később fehér gyöngyház fényben ragyogott s mikor a sziporkázó fények kialudtak fény csíkjaikból egy hatalmas kapu rajzolódott ki .Hiddenit lassan, botjával a földet kopogtatva közelebb ment a kapuhoz . Öreg csontos kezével ügyetlenül tapogatta a kőbe vésett mintákat, díszeket melyek az ajtó két óriási szárnyát díszítették s meg fogta a kőből faragott szürke, ezüstösen csillogó kilincset, melyen egy különös nagy halvány minta volt.

- Feron! - Szólt az öreg uralkodó fiatal szolgájának. Feron haragos tekintettel épp Áiyrát és Johannest figyelte s élénk zöld szemei izzottak, világítottak dühétől és féltékenységétől.
- Igen Uram? - Kérdezte pármásod percnyi hallgatás után, halk, mély és ideges hangon s egy utólsó sötét és dühös pillantást vettet Johannesre és szinte átdöfte izzó tekintetével a férfit, majd lassan urához fordult.
- Kérlek, nyisd ki a kaput. - Mondta az öreg Hiddenit kedvetlen és erőtlen szomorú hangon. Feron elő lépett az előtte álló cselédlányok mögül s kezében egy különös furcsa tárgyat tartott: Egy érdekes, kulcsnak nem mondható, hófehér fényben fürdő négyágú csillag, egy medál mely kékeszöld halványan csillogó láncon lógott s közepén egy ugyan csak kéken és zölden csillogó kerek kő látszott. Áiyrá rá döbbent hogy már korábban is látta ezt a medált Feron nyakában, de soha sem merte meg kérdezni mi is az, de most már biztos benne hogy a férfi feladata volt hogy eddig a pillanatig épségben megőrizze ezt a különös " kulcsot’’ s hogy óvja a gonosz kezek elől, mint ahogy neki és a többi lovagnak kellet, volna megőriznie a Smaragdcsillagot . Áiyrá szívében fel támadta a félelem, mert belegondolt, abba hogy vajon milyen gonosz tervet eszelt ki Szugilit és hogy mit fog művelni ezzel a várossal és az összes többivel ezen a világon. A lovagnő nem szólt semmit csak behunyta egy pillanatra szemét majd tovább figyelt s meg próbált minden elkeserítő szomorú és rémisztő gondolatot elkergetni magától és figyelt. Feron közelebb lépett a kő kapuhoz, óvatosan tenyerét a kilincsre simította, majd beljebb nyomta azt. A kilincs egy mély morgó recsegő hanggal mélyebbre nyomódott és közepén a halvány minta, mely eddig nem látszott most fehéren csillogni kezdett és különös mód a négyágú csillag alakú medál körvonala jelent meg rajta. Feron bele helyezte a medált és lassan fordított rajta egyet balra majd ismét balra s egyet jobbra is s a kilincs megint beljebb húzódott s magától mozogva megismételte fordítva: kétszer jobbra és egyszer balra.
A férfi hátrált és fel nézett s a kapu egy nagy roppanással ki tárult. Szerpentin miközben egy fáklyát vett át az egyik cselédtől szeme sarkából hátra pillantott Johannesre majd megfordult és belépni készült a kapun.
- Nem te vezeted őket! Azt szeretném, ha nem mennél velük, rád nekem öreg esetlen vénembernek van szükségem. – Tette Hiddenit kézét váratlan Feron elé és a férfi meg lepve állt meg s kérdő tekintettel nézett urára. - A fiam Grenit fogja végig vezetni őket ő jobban, ismeri az utat és benne jobban meg bízom! - Mondta Hiddenit ellenkezést nem tűrve. Szerpentin először dühösen nézett a vak uralkodóra , de mivel tudta hogy a királynak valóban szüksége van rá nem ellenkezett erőt vett magán , bár az hogy a király ilyen nyíltan mondta meg hogy nem bízik benne nagyon is sértette s lelkében harag támadt a király ellen de végül elfogadta ura parancsát .
- Ahogy parancsolod. - mondta és hátra lépett, és a hogy ezt megtette a terembe egy férfi lépett be. Hiddenit fiatalabb mása volt a 40 év körüli Grenit. A herceg ruhája fekete és sötét zöld volt palástja világosabb zöld, haja fehér ezüstös és szeme kék. A fiatalabb uralkodó megjelenésére a cselédlányok fáklyákkal a kezükben beözönlöttek a feketén sötétlő ajtón s mikor ki jöttek már meleg narancssárgás fény áramlott ki a folyósról, miden lámpást meg gyújtottak. Mikor Grenit , Áiyrá mellé lépett a lány mélyen meg hajolt és hosszú fehér haja ezüstösen csillogva omlott előre.
- Áiyrá örülök, hogy ismét látlak. - Köszöntötte Grenit a lovagnőt kedvesen.
- Én is herceg.
A herceg pillantása most a nő mellet álló magas, barna férfire Johannesre esett.
- Önben kit tisztelhetek? - kérdezte mosolyogva, érdeklődve végignézve a férfin .
- A nevem Johannes uram.
- Nos, Johannes remélem, hogy a hová most vezetlek benneteket ott talán sok mindent, találtok, a mi segíthet. Olyan dolgokat mutatok, amelyeket más országban és városban nem találtok meg. Eközben Covellin, a ki észre sem vette a herceg érkezését, tűnődve bámult a most már kivilágított szürke, kockakőből épített folyosót.
- Kérlek, kövessetek. - Mondta Grenit és kezébe vett egy fáklyát s Covellin mellett elhaladva megindult a kapu felé.
- Gyere. - mondta Áiyrá a fekete hajú lánynak és a kezébe nyomott egy fáklyát, majd mid hárman követték a herceget, kinek zöld köpenye lassan eltűnt a folyósón. Az alagútban már évtizedek óta nem járt senki, a földet és miden mást sűrű por borította, a falakat ragacsos csillogó pókok szőtte hálók, lepték el. A kísérteties és elhagyatott folyósón, ahogy előrébb és errébb haladtak, kezdett egyre hidegebb leni s még a fáklyák sem adtak elég meleget. Miközben haladtak meleg, láthatatlan levegő helyett, pára felhők hagyták el szájukat. Az alagút hidegebb és hidegebb lett s lágy, de csípős fuvallatok érkeztek valahonnan a folyosó végéről. Mi közben haladtak, követték Grenitet, Covellin lenge öltözéke miatt igen csak fázni kezdett s kezét fáklyája fölé tartva lépkedett tovább. Áiyrá maga is érezte az egyre jobban fújó és erősödő szellőt, mely már nem gyenge kis fuvallat volt, hanem fagyos és erős szél, mi belekapott a fáklyák vörös lángjába és a lovagnő hosszú ezüstösen fehérlő hajába. A nő most mélyet sóhajtott. A levegő, ami beáramlott az alagútba párás volt, nem száraz, hanem hideg fagyos mint a vízparti levegő. Áiyrát hirtelen kíváncsiság fogta el s nem tudta elképzelni hová vezet ez a hosszú, hideg folyosó. Kék szemével kutatni kezdett az alagútban, végig mérte a falakat a poros földig de semmit sem talált a miről kideríthette volna miféle hely ez, és hogy hová vezet. Ekkor ismét egy sokkal hidegebb szinte jeges szél érkezett valahonnan és Áiyrá zúgó, csobogó és morajló hangot hallott.
- Grenit, mégis hová megyünk? - Kérdezte meg végül habozva Áiyrá és kérdő tekintettel várta a választ.
- Smaragdvölgy legősibb épületébe. - Kezdte relytéjesen a herceg és halvány kék szemei meg csillantak a fáklyák fényében. - A legrégibb és legtitkosabb helyre, amit csak nektek mutathatok meg: - Szemét végig futtatta mid hármukon. - A TEKERCSEK TERMÉBE. - Mondta és ebben a pillanatban kiértek az alagútból és csodálatos látvány tárút eléjük. Áiyrá most már rájött hogy honnan fújt a hideg , nedves és párás szél s rájött hogy mi volt az a csobogó, hang, amit odabenn hallott mert , előttük csillogva , zöldes ragyogással zubogott a várost szegéjező hegyhátat ketté választó hatalmas vízesés . A folyosó csiszolt kockaköves falait most felváltották a hegy durva moha színű sziklái . Mind annyian látták a párkány szerű göröngyös kőutat mely a zöld vízeséshez vezetett s a sötét tó fölött haladt el .
- Óvatosan kövessetek és csak oda lépjetek ahova én . - Mondta szigorúan Grenit és elindult a kőpárkányon lassan hátát a szikláknak vetve s mögötte Covellin , Áiyrá és Johannes is így haladt . Hamarosan végig mentek a félelmetesen kanyargós és magas úton s Grenit egy pillanatra meg állt mikor a nagy zubogó vízesés közvetlen közelébe értek , s Áiyrá átnézve a herceg válla felett megpillantott egy keskeny , de legalább négy méter magas , feketén sötétlő hasadékot mely pontosan a vízesés alatt állt s minden szilájáról apró zöldes fényű vízcseppek peregtek le melyeket a zuhatag permetezett oda . Ahogy a lovagnő gondolta útjuk azon a nyíláson vezetett át s úgy tűnt itt is ér véget . A keskeny nyílás egy hatalmas kőbarlangba vezetett mely semmiben sem különbözött a többitől.
Grenit léptei kopogtak a sziklás köves talajon majd fáklyák gyúltak , kislámpások a falon és a korom sötétség kezdett szertefoszlani mit a füst és helyébe vöröses fény került mely betöltötte az egész hatalmas barlang termet . Áiyrá körbe fordult s látta hogy mindenütt , a falakon , a fal mellet egészen a több mint négy méter magasan lévő plafonig , óriási polcok magasodtak , melyeken könyvek és tekercsek sokasága állt pók hálóval s porral belepve . A terem közepén egy széles kerek asztal állt , melyre egy réges - régi térképvolt festve .
- Itt mindent meg találtok a múltról , mindent, ami választ adhat a kérdéseitekre , Áiyrá. - mondta és a nő felé fordult . - Régi , időszámításunk előtti tekercseket , térképeket , királyok családfáit , régmúlt csaták leírásait , és világunk régi és új ellenségeit is meg ismerhetitek ezekből a könyvekből és írásos emlékekből , s minden mást is meg tudhattok ha kutattok .-A herceg az asztalhoz lépett . - Ennek a térképnek a segítségével betudjátok azonosítani mi hol történt , milyen lények élnek a tavakban , tengerekben , erdőkben és városokban . - Áiyrá szeme felcsillant , mert rájött hogy itt mindent meg tudhat a villásnyelvű kígyó szerű lényekről és Sugilitrő .
- Uram ha itt csupán régi könyvek és tekercsek porosodnak , miért olyan különleges és titkos ez a hely ? - Kérdezte Covellin és lila szemei kíváncsian csillogtak . - Majd ha eljön az ideje megtudjátok , de most a kérdéseitekre keressétek a választ . - Mondta a herceg . Áiyrá nem tudta de Johannes fejében is a szörnyek és Sugilit járt , csupán Covellin volt az aki máson törte fejét , azt remélte itt majd rátalál az Áhyzrál jelentésére. Áiyrá fáklyát maga elé tartva elindult a tömérdek polc közt melyeken számtalan könyv címe látszott : "A tavi rémek ,, kezdte magában olvasni a címeket . " Lelkek erdeje ,, " A fekete város ,, " Szellemek Csatája ,, " Zitelá városai ,, És még sok ehhez hasonló cím és könyv sorakozott a polcokon . Áiyrá sokáig járta és nézte a polcokat vastagabbnál vastagabb könyveket lapozott át de amit keresett nem talált sehol . Rengeteg térképet , város leírást , beszámolót és még ki tudja mit talált , s mindet a kerek asztalra tett és az összesest át nézte . Egy régi térkép Kütijá városát mutatta be . Egy másik , sokkal érdekesebb tekercs különös népekről írt :
" A Zetánok ,, Ált nagy betűkkel a tekercs tetején . " A Zetán nép földünk keleti részében élt . A Zetán sivatag e népről kapta a nevét . - Áiyrá ujjával meg kereste a sivatagot a festett térképen . "A többnyire apró termetű keleti emberek karavánokkal keltek át a sivatagon . - Fojtatta az olvasást magában . " A sivatag e lakóinak csak időszámításunk előtt akadtak ellenségei a Moren harcosok . Ez a nép nem sokban különbözött a Zetánoktól, arcuk ugyan olyan csontos , szemük húzott , bőrük barna , de termetük jóval nagyobb volt . Egy átlagos Moren harcos 170 cm-nél jóval magasabb volt míg egy Zetán 150 cm-nél sokkal kisebb . A két nép évszázadokon keresztül harcolt hogy eldőljön kié a sivatag . A Moren harcosok sok csatát meg nyertek , mert népük hatalmasabb volt , a sivatagban legalább kétszázezer harcos lakott , de győzelmeikben nem csupán ez játszott szerepet . Fegyvereik erősebbek fejlettebbek voltak . Éles hajlított szablyákkal és rövid íjjakkal harcoltak , s különös lényekkel , melyek hatalmas gyíkra hasonlítottak , de lábuk hat volt s mindegyiken három ujj fekete karmokkal s óriási szájuk ban tömérdek tépő fog sorakozott . A Moren harcosok több száz ilyen lénnyel támadtak a másik népre kik tehetetlenek voltak ezekkel a lényekkel szemben , mert a lények nem csak nagyok és erősek voltak hanem bőrüket szürkés zöld , páncél kemény pikkelyek borították s rendkívül gyorsak voltak , egyetlen perc alatt ölték meg ellenségeiket s egyetlen másodperc alatt ott temettek egy másik Zetán harcosnál . A Moren harcosok még ma is a sivatag homok dűnéi közt élnek klánok ban s mind leszámoltak a Zetánokkal el foglalták a sivatagot és most ők e vidék egyetlen lakosai . ,, ’’ Ezek közt a leghíresebb a fejvadászok klánja . Árnyékként képesek végezni bárkivel nappal és éjjel egyaránt . Az álcázás mesterei . Még senki nem volt képes leleplezni őket , csupán csak klánjuk létezéséről tudunk . Fegyvereik , dobótőrök ( Dobó csillagok ) , ostor és vékony , könnyű , de éles kard . Rend kívül fürgék és hajlékonyak s egy különleges harcművészet , a Hekill , mesterei . Különleges cipőjük , mely puha anyagból készült , zajtalanná teszi lépteiket . Fejükön fekete turbánt , arcuk előtt fekete kendőt viselnek . A klán tagjai közül SOKAN ÁLLNAK GONOSZ URAK SZOLGÁLATÁBAN ! ,,
A Jegyzeteket készítette : I . E . S

Áiyrá gyorsan végig olvasta a tekercset , de már vette is elő a következő könyvet . Eközben Covellin is számos könyvbe beleolvasott . Talált könyvet minden féléről de egyelőre az Áhyzrál szó jelentését még nem találta egyik könyvben sem . Johannes leginkább a régebbi tekercseket futotta át , barna szemeit lesem vette róluk . Épp egy Brütien nevű boszorkányról olvasott . Mellette tekercsek halma az asztalon . " Jákelin csatája ,, " 1. Retton Király ,, " Zion a Dzsungel Város ,, Címek látszottak a régi papírokon és még sok más . A férfi időnként a térképre tekintett és végignézett hol az asztalon , hol a tekercsen . Áiyrá most egy keveset fel hagyott az olvasással . Valahogy kezdte reménytelennek érezni az egész kutatást . Mind hárman rengeteg könyvet pakoltak már az asztalra , de sehol nem találtak semmi különöset . Most fáradtan könyökölt az asztalon és onnan nézett szét . Mindenütt tekercseket , térképeket és könyveket látott , majd mégis észre vett valami különöset . Egy , viszonylag vékony , arany lapokkal teli , fekete bőrborítású , könyv csillogott, melynek tetején ugyan csak arany szín betűk álltak . Áiyrá kíváncsian vette a kezébe . A könyvön furcsa , de szép arany írás fénylett . A lovagnő próbálta elolvasni , de a szép borításon valami nagyon régi és , Áiyrá számára ismeretlen nyelven volt írva a cím. A nő mégis bele nézett és meglepő dolgot pillantott meg , mikor a könyvet a közepe félé lapozta . Áiyrá mást nem , de a " Sugilit ,, nevet megértette a régi nyelvű kacifántos szavak közül.
- Ezt nézd ! - Szólt izgatottan Johannesnek . - Ez a könyv , nem tudom elolvasni , de ír Sugilitről ! – Sietett barátjához Áiyrá . Johannes Kezébe vette a könyvet , majd lefektette az asztalra .
" Met kezitá zer gátine ,, Állt a könyvön .
- A régi időkről . - Kezdte Johannes a fordítást s bele lapozott . Áiyrá meglepődve nézett szeme sarkából a férfire , nem tudta , még csak nem is sejtette honnan ismeri ezt a nyelvet , de türelmesen tovább figyelt . - Az első egy katona beszámolója . - Mondta Johannes . - Szép munka Áiyrá . - Nézett fel a férfi . - Ebből sok mindent meg tudhatunk . - Áiyrá elmosolyodott és a könyv fölé hajolt .
- 1108 01. 31 . - Kezdte olvasni Johannes kezébe tartva könyvet . - Sötét volt . - Folytatta . - Az eget korom fekete füst borította . A nap sem látszott , csupán halvány , most szinte fehér fénye , hidegen szűrődött át a komor füst felhőkön s ez még félelmetesebbé tette halott városunk romjait. Mindenütt szürke , lerombolt kő házak s leégetett kunyhók . A földön törmelékek halma derengett a szűrt , borús fehér fényben . - Áiyrá merengve figyelte a beszámolót . Maga elé meredve fülelt s gondolatai mind mind ott az 1108 . évben jártak . Lehunyta szemét s a szavak, mondatok egyre halkabbak lettek , el tompultak , de ott szóltak a háttérben . El képzelte hogy ott van a katona helyében. Látta maga előtt a fekete füstöt , a halvány napfényt , a lerombolt , leégett házakat és a sok kődarabot , törmeléket és romot. - Nők és gyerekek zokogtak a romok felett . - Hallotta a háttérben Johannes hangját tompán és halkan , mintha egy másik világban lenne s képzeletben szét nézett és látta az asszonyokat és kis gyermekeket , kik a hatalmas romok és szét rombolt ház falak mellett zokogtak . Áiyrá érezte a füst csípős szagát , a hideg szelet és a félelmet a levegőben . - Páncélos léptek zaja hallatszott s egy nagy fekete csapat érkezett a hatalmas palota romjaihoz . Egyenesen az asszonyok felé tartottak . - Vízhangzott tovább a történetet mesélő Johannes hangja tompán de érthetően s hangjára Áiyrá látta a fekete páncélos harcosokat . A nő érzékelte, hogy a katonák a gyerekek s az asszonyok felé tartanak . Áiyrát rettegés fogta el a hogy látta a sok fegyveres katonát a fegyvertelenek felé trappolni .
- Nem bírtam nézni tudtam hogy mindenkit megölnek . Tennem kellet valamit ! - Hallatszott az Johannes hangja , Áiyrá gondolataiban . A lovagnő teljesen úgy érzett mint a katona . - Tennem kell valamit különben mind meghalnak ! - Suttogta magába Áiyrá és , a homályban szinte ragyogó tenger kék szemeit lehunyta majd mélylevegőt vett .
- Fegyvert rántottam . Áiyrá ragyogó szemeit kinyitotta s akár a katona , kinek a helyébe képzelte magát , képzeletben , kirántotta hosszú kardját . - Megálljatok ! - Megálljatok !! - Áiyrá és Johannes vízhangzó hangja most teljesen együtt szólt a lovagnő gondolatában . A nő zörgő páncéljában futásnak eredve egyenesen a katonák vezére felé rontott .
- Egyenesen neki rontottam a vezérüknek, ki szinte nem is figyelt kiáltásomra , háttal állt s mikor neki rontottam csak akkor fordult meg és öklét felém lendítette . - Áiyrá a földre zuhant az ütéstől amit a katona kapott , de nem érzett semmit csupán rémült volt s a földön feküdve figyelte a fölé magasodó katonát .
- Mit képzelsz magadról te féreg ? - Kérdezte a katona . Áiyrá most csupán halkan , elhalóan hallotta barátja hangját , aki ugyan ezt a kérdést olvasta , s most mintha valóban ott lett volna olyan hangosan hallotta a katona recsegő hangját .
- Én nem feleltem a kérdésre csak dühösen néztem a katonára . - Olvasta Johannes . A lovagnő is szótlanul nézte vad dühtől kék tűzzel égő szemekkel a fölötte álló katona fekete sisakját .
- A Katona hatalmas volt . Fekete sisakja alól a bíbor és a piros minden árnyalatában izzó , gonosz szemek fénye világított , s hegyes agyar szerű fogairól csöpögött a nyál , pofáján számtalan vágás és heg látszott . Áiyrá elkerekedett szemekkel meredt a szörnyre s bár tudta hogy ez a történet csupán képzeletében játszódik le mégis rettegni kezdett .
- A szörny megragadta a torkom . - Zörgő páncélkesztyűs kezével a magasba emelte Áiyrát majd egész közel húzta magához , és miközben fojtogatta , vörös szemeiben s arcán gonoszság és őrült élvezett tükröződött .
- A szörny démonian fel kacagott . - Hallatszott a hátérben s valóban förtelmes , torz és rekedt kacagás tört ki a katonából .
- Te őrült , mihaszna pondró ! Azt hiszed hogy legyőzhetsz engem ?!!! Én vagyok a világ leghatalmasabbja , én vagyok a mindesség ura , én vagyok...... - Áiyrá hirtelen kinyitotta a szemét .
- Ne ! Elég ! Kérlek ne olvasd tovább !! - Mondta a lovagnő parancsoló és ideges hangon s be csukta a könyvet .
- Mi ütött beléd ?! - Kérdezte Johannes .
- Nem bírom tovább hallgatni !
- Áiyrá , minden rendben ? - Kérdezte Covellin furcsállva .
- Nem , nincs ! Teljesen elment az esze ! - Mondta dühösen Johannes .
- Felőlem tarthatsz elmebetegnek , de én nem bírom ezt tovább hallgatni !
- Ez csak egy mese ! Lehet hogy meg sem történt . - Mondta Johannes .
- Hidd el , ez meg történt . - Kezdte Áiyrá merengve . - Én , én láttam… – kezdte a nő alig hallhatóan , de hirtelen felkiáltott . - Kérlek hagyjuk ezt ! Johannes furcsállva nézett Áiyrára , aki hamar kapkodni kezdte az asztalról a tekercseket és a térképeket s midet a hóna alá vette . A férfi még egy pár pillanatig nézte Áiyrát , barna szemeivel arcát kutatta s valami különös haragot és fáradtságot vett rajta észre . Nem sokáig figyelte hamarosan ő is pakolni kezdett , kezébe vette a fekete könyvet s egy térképet amely minden zeget és zugot meg mutatott , mindent ábrázolt .
- Grenit, - Kezdte Johannes . - Hanem bánod el mennénk , mindannyian kifáradtunk . - Itt Áiyrára pillantott . - Én csupán ezt a térképet és ezt a könyvet viszem magammal - Mondta és kezébe vette mid kettőt . Elindultak , vissza ismét a kőperemen és a hosszú folyóson . Áiyrá egészúton nem szólt semmit karjaiban tekercseket tartott s úgy haladt nagy léptekkel . A különös könyvön és a furcsa képeken , melyeket látott , töprengett . Covellin miközben visszafelé mentek elmesélte hogy találkozott Áiyrával , de a lovagnő egyetlen szót, egy hangot sem fűzött hozzá. Talán ő volt a legcsendesebb s a legfáradtabb . A sötétben szinte világított a karja , mely a kézfejéig fehér kötéssel volt betekerve s látszott rajta, hogy ez a karja sokkal gyengébb sérülése miatt mint a másik. Johannes , mikor befejezte a beszélgetést Covellinnel , Áiyrára nézett .A nő maga elé meredve fáradtan lépkedett nem figyelt semmire .
- Olyan furcsa . - gondolta magában a férfi . - Mi baja lehet ? Mikor vissza jöttem örömmel fogadott . - Elmosolyodott magában és arra a csókra gondolt. - De most csak hallgat nem szól semmit . - Pillantását ismét a nőre emelte. Látta hogy a lány karjai közül ki hullanak a tekercsek s Áiyrá szinte észre sem vette , csak fáradtan nézett maga elé .
- Had segítsek . - A tekercsek még a földre sem értek mikor Johannes megfogta őket . Áiyrá ekkora már észre vette hogy elejtett mindent . - Áiyrá minden rendben ?
- Igen . Minden . - Felelte de, sérült karját fogta . - Köszönöm . Rendes tőled hogy segítesz . - Nézett Johannesre . Valamiért most boldogabbnak tűnt .
- A karod még mindig gyenge . Igaz ? - Kérdezte Johannes .
- Igen . Egy tekercset sem bírok el . Gyenge vagyok .- Mondta Áiyrá keserűen .
- Mindenkinek szüksége lehet segítségre .
- Így , hogy a karom miden mozdulattól egyre jobban fáj , nem fogok tudni szembe szállni vele .
- Szóval ezen jár az eszed . - Mondta Johannes . - Azon hogyan győzd le Sugilitet .
- Másra sem tudok gondolni , csak arra a szörnyetegre . - mondta Áiyrá gyűlölködve .
- Igyekszem mindent megtudni róla . Mindent . És megtalálom a gyenge pontját vagy azt amivel legyőzhetjük . - Johannes a könyvre nézett . - Ez a könyv , ha tényleg ír Sugilitről , hatalmas segítség lehet . - hirtelen két kéz ért Johannes majd Áiyrá vállához . Mind ketten hátra néztek .
- És talán mást is megtudhatunk belőle . Mondjuk esetleg valamit az Áhyzrálról . - Szólt hátuk mögül Covellin a sötétben furcsa mód világító sötét lila szemekkel .
- Áhyzrál ? Az meg mi a csuda ? - Kérdezte a férfi .
- Hát épp ez az . Erre még misem kaptunk választ . - Mondta Covellin komolyan .
- Az biztos hogy fontos dolog . - mondta Áiyrá . - A mikor a király Hiddenit tudomást szerzett az eltűnéséről , valahogy meg változott : szomorú lett , borzalmasan el szomorodott . - Johannes egy másodpercre megállt és a két lányra nézett .
- Álljatok meg egy pillanatra . - Mondta . - Amíg nem voltam itt , elloptak valamit ?
- Nem innen hanem , ahonnan jöttem , de nem tudom mi lehet az még soha sem hallottam róla . - Mondta Covellin gondolkodva . Eközben ismét elindultak .
- Tehát nem csupán Sugilit jelent veszélyt , hanem az Áhyzrál is . - Mondta ismét Johannes . - Szóval megkel tudnunk ki Sugilit és hogy mi az Áhyzrál . - Fény szűrődött be az alagútba . Vissza értek a palotába . - Nos ez nem lesz könnyű feladat . - Johannes vissza adta a tekercseket Áiyrának . - De megoldjuk .... - mondta egy pillanatig elszánt , mégis boldog mosollyal , majd elgondolkodva hozzá tette - ő... valahogy .

 

>>SZEREPJÁTÉK<<

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Fantasy oldalak
 
Harcosok fogadója
Üdv néked, Vándor! Gyere és ülj le közénk az asztalhoz, legyen ez a harcosok törzshelye!
 
Ardawir vándorai
Indulás: 2005-12-15
 
Ardawir hangjai
 
Küzdőtér
 
Közösségek
 
Különleges küldetések
 
Ardawir hősei
 
Lényeitek
 
Ti küldtétek
 
Régi vagy új?
Lezárt szavazások
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre